Bevezetés

A növényi betegségeknek lehetnek abiotikus vagy biotikus okai. Míg az abiotikus betegségeket olyan környezeti hatások okozzák, mint a levegő- vagy talajszennyezés, addig a biotikus betegségeket, amelyekkel ebben a modulban foglalkozunk, a kórokozók okozzák (görögül pathos = szenvedés, betegség). A kórokozókat gombák, baktériumok, köztük fitoplazmák (sejtfal nélküli baktériumok) és vírusok csoportjaira osztják.

A gombák által okozott betegségeket mikózisoknak nevezzük (görögül myces = gomba). Ellenük gombaölő szerekkel védekeznek (latin fungus = gomba). A baktériumok vagy fitoplazmák által okozott betegségeket bakteriózisnak vagy fitoplazmózisnak nevezik. Ellenük baktériumölő szerekkel védekeznek.

A vírusok által okozott betegségeket virózisnak nevezzük. Viricidekkel (vírusölő) védekeznek ellenük, vagy vektoraikat (rovarok, atkák, fonálférgek, gombák) megfelelő termékekkel irtják.

A betegségek elkerülését célzó megelőző intézkedések, mint például a hely és a fajta, valamint a vetésforgó helyes megválasztása, az elsődleges intézkedés. Ez késleltetheti vagy csökkentheti a kórokozó fertőzését és ideális esetben megelőzheti azt. Emellett a termés robusztussága növényerősítő szerekkel is támogatható a védekezőképesség növelésével.

Ha betegség gyanúja merül fel, például fertőzött területeken vagy betegségeket elősegítő időjárási körülmények között, a kórokozó korai felismerése, nyomon követése és azonosítása a célzott védekezés előfeltétele.

Az ellenőrzés sikere érdekében a megfelelő terméket vagy termékkeveréket a megfelelő időben kell használni.

Emellett a higiéniai intézkedések és az előremutató egészségügyi intézkedések elengedhetetlenek a mezőgazdaságban a következő években vagy a következő terményekben.

A fitopatogén gombák, baktériumok és vírusok életmódja

A gombák esetében a csírázó spórák és a micéliumok (gomba fonalak) megtelepedhetnek és táplálkozhatnak az élő és elhalt gazdasejteken. Ennek során a gomba vagy közvetlenül megtámadja az epidermális sejteket vagy a természetes növényi nyílásokon, például sztómákon (légcserenyílás), lenticellákon (paraszemölcsök), hidatódákon (vízkiválasztó mirigyek) és sebeken keresztül fertőz. A növény felületén kialakult spórás termőtestek általában szél vagy eső hatására terjednek.

A baktériumok sérüléseken és sebeken keresztül jutnak be a növényekbe. Ide tartoznak a vektorok (rovarok, egyéb állatok) által okozott harapások vagy csípések. A baktériumok szaporodnak és passzívan terjednek a növényben a gazdaszöveten belül vagy a nedváramlással együtt.

A vírusok mechanikus úton, inokulumokkal, sérüléssel és vektorokkal (rovarok, atkák, fonálférgek, gombák) terjednek. A sejtfallal érintkezve bejutnak a sejtbe és ott szaporodnak. A növényen belüli terjedés a nedvnek a növekedési zónák (hajtáscsúcs, gyökér) felé áramlásával történik, ahol a vektorok általi felvétele történik meg.