4.1 A növényvédelemben alkalmazott megelőzési módszerek a betegségek ellen az ökológiai gazdálkodásban

Fajtaválasztás


A fajtaválasztás alapvetően mindig a fajtakövetelményektől függ. A fajta betegségekkel szembeni rezisztenciája szempontjából rendkívül fontos a növény biotikus és abiotikus tényezőkkel szembeni rezisztenciája (pl.: kajszi fagyállósága), hogy a kórokozókkal szembeni érzékenységet a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk. Minden termesztett fajnak létezik többé-kevésbé kórokozó-ellenálló fajtája. Az ökológiai gazdálkodásban a betegségekre kevésbé érzékeny, hagyományos (lehetőleg őshonos) fajtákat részesítik előnyben. Bizonyos esetekben azonban a fajta íze és termése fontosabb, mint a meglévő ellenállóképesség. Bizonyos fokú termésveszteség elfogadott, többek között a betegségek miatt.

A növény robusztusságát - az abiotikus tényezőkkel szembeni ellenállóképessége mellett - a betegségekkel szembeni ellenállóképessége határozza meg. Itt döntő szerepe van az epidermisz és a rajta lévő viaszréteg (kutikula) vastagságának, valamint a sejtfalak erősítő lerakódásainak (kovasav). A vastagabb héjú fajták előnyt élveznek a vékony héjúakkal szemben.

Míg a lisztharmat-rezisztencia minden növénynél prioritást élvez, különösen az ökológiai gazdálkodásban, további figyelmet fordítanak az egyéb gombás betegségekre, mint pl. Oidium és Peronospora bor esetében. A biogyümölcs- és bortermelésben egyre több területet telepítenek új gombarezisztens (PIWI) fajtákkal. Gyümölcskultúrákban varasodás-, Marsonia-, rozsda- és raktári rothadás- (Gloeosporium) ellenálló fajták elérhetőek el. Tűzelhalás (alma), levélfodrosodás (barack), sharka vírus (szilva) ellen rezisztens gyümölcsfajták és általában betegségrezisztens málnafajták állnak rendelkezésre.

Szántóföldi kultúrákban a rezisztencia-nemesítésben a kalászosok levélbetegségein, a burgonya késői fertőzésén, a kukorica levélbetegségein, illetve a napraforgó Sclerotina- és Phomopsis-fertőzésén, tányérrothadásán van a hangsúly.Rhizoctonia-rezisztens cukorrépa fajták állnak rendelkezésre a Rhizoctonia-fertőzött helyek esetében.

A kertészetben a paradicsomban későipenész-rezisztens és uborkamozaik-rezisztens fajtákat nemesítettek.

Ezenkívül bizonyos kórokozók által okozott betegségek megkerülhetők a megfelelő ültetési és betakarítási időpontokkal rendelkező fajtákkal. Például a korai borfajták valamivel kisebb valószínűséggel fertőződnek meg későn Botrytis által. Az eső valószínűsége és a sérülések kockázata csökken, mivel a szőlőt már nyáron szüretelik.