A részvételen alapuló megközelítés koncepciója a tanulásban

A tanulást konstrukciós folyamatként kell felfogni. Az értelmes tanulás elérése érdekében a tudás létrehozásának folyamatában az alapvető tevékenységeknek arra kell irányulniuk, hogy a tanulók a maguka számára konstrukciókat építsenek. Ezért olyan tanulási stratégiákat kell megvalósítani, amelyek eszközöket biztosítanak a tanulóknak saját tanulási stratégiájuk felépítéséhez és ezáltal hozzájárulnak holisztikus tanulásukhoz.

A részvételen alapuló tanulás koncepciója az aktív elköteleződésen, részvételen, tudásalkotáson és a tanulási tapasztalatban való részvételen keresztüli tanulást hangsúlyozza az együttműködésen alapuló tanuláson, együtt tanuláson és elkötelezettségen keresztül. A részvételen alapuló tanulásban a tanulók állnak a tanulás középpontjában. A tanulók közötti kölcsönös folyamatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy többszörös és erős kapcsolatokat alakítsanak ki a tanulási tevékenységek végzéséhez a folyamatos tanulás érdekében azáltal, hogy tudást állítanak elő, tudást gyűjtenek össze, hogy több új ötletet generáljanak és hozzájáruljanak a közösséghez.

A legtöbb részvételen alapuló megközelítés kis csoportokat foglal magában, általában különböző képességű tanulókkal, akik együtt dolgoznak egy olyan csoportfeladat megoldásában, ahol minden tag egyénileg felelős az eredmény egy részéért, amelyet nem lehet elérni, ha a tagok nem vesznek részt/dolgoznak együtt. A tagok függetlenek és különféle tanulási tevékenységeket alkalmaznak a tárgy megértésének javítására. A részvételen alapuló tanulásban a tanuló szerepe döntő és létfontosságú, hiszen a tanuló képes elérni tanulásának távoli feltételeit, a tanár pedig a tanuló autonómiaépítésének elősegítője. Azáltal, hogy lehetővé teszi a tanulók számára, hogy átvegyék saját tevékenységük irányítását, ez az oktatási feladatban való részvételüket jelenti, mivel a kezdeményezés minden tanulóban belülről fakad, így reagálva az érdeklődési körükre és szükségleteikre.

A részvételen alapuló tanulásnál a tanulók átveszik az irányítást saját tevékenységük felett és részt vesznek a döntéshozatalban. A segítő és a tanulók közösen tárgyalnak, hogy meghatározzák a tanulók igényeit. A részvételen alapuló tanulás során a tanuló nem egyedül tanul, hanem egy csoport vagy társak társaságában, akik kooperatívan tanulnak együtt. A részvételen alapuló tanulásban a tanulás olyan folyamat, amely túlmutat az osztályterem négy falán.

A részvételi módszerek egy sor olyan tevékenységet foglalnak magukban, amelyek közös vonása, hogy a hétköznapi embereket képessé teszik arra, hogy aktívan és befolyásosan vegyenek részt az életüket érintő döntésekben. Ez azt jelenti, hogy az embereket nem csak meghallgatják, hanem meg is hallják és az ő hangjuk alakítja az eredményeket.

A kutatók, a közösség tagjai, az aktivisták és az adományozók részvételi módszereket alkalmaznak. Mivel a helyi tudás és tapasztalat tiszteletben tartása a legfontosabb, a beavatkozások eredményei tükrözik a helyi valóságot, ami gyakran jobban támogatott és hosszabb ideig tartó társadalmi változáshoz vezet. A részvételi módszerek a fejlesztési támogatással kapcsolatos projektciklus minden fázisában alkalmazhatók, legyen szó elemzésről, közös döntéshozatalról, tervezésről vagy reflexióról. Hasznosak a politikai folyamatokban is, mint eszköz a polgárok részvételének megerősítésére, a jogok előmozdítására és a hatalmasok számonkérésére.