A KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI

A kártevőpopulációk kezelése rendkívül fontos minden növénytermesztésben. A kártevők különböző típusú károkat okozhatnak, melyeket alapvetően közvetlen és közvetett károkra osztunk.

A közvetlen károk magukban foglalják:

1. Termésveszteség, ami azért következik be, mert a növények teljesen elpusztultak (magkár keléskor vagy gyökérkár esetén), mert levéltömege károsodik (a leveleken táplálkozó kártevők miatt), vagy azért, mert elvesztették életerejüket (pl. a növényeket szívogatásával táplálkozó kártevők miatt), megnehezítve az asszimilációt; mindez alacsonyabb hozamot eredményez.
2. A termék minőségének csökkenése, amely magában foglalja a növényi termékek összetételének minőségi változásait (pl. a sárgarépa levéltetű fertőzése a sárgarépa rossz ízéhez vezet)

A közvetett károk magukban foglalják:

1. Növényi kórokozók átvitele - egyes esetekben a kártevők okozta károk megnyitják az utat a kórokozó fertőzésnek, bizonyos esetekben (levéltetű) a kártevők aktívan továbbítják a kórokozókat (vírusokat).
2. A termék piaci értékének csökkenése a kártevőkkel vagy azok váladékával való szennyeződése miatt (hernyók esetében hernyók és/vagy ürülékük jelenléte, mézharmat jelenléte levéltetvek, molyok stb. fertőzöttsége miatt)
3. Csökkent asszimiláció a sárga ombák megjelenése miatt, amelyek a leveleket és a gyümölcsöket borítják, amelyeken mézharmat maradt

A fent leírt károk megelőzése és a kártevőpopulációk ellenőrizetlen növekedésének elkerülése érdekében, amely a következő években a károk növekedéséhez vezethet, a kártevők ellen aktívan védekezni kell. Az aktív kártevőirtás alapvető összetevőit a 3.1. ábra mutatja.

3.1. ábra. Az aktív kártevőirtás alapelemei