4.3 Közvetlen védekezési módszerek
Higiéniai intézkedések
A higiéniai intézkedések célja, hogy megakadályozzák a betegség behurcolását a terménybe vagy minimálisra csökkentsék és - legjobb esetben - felszámolják.
Ez megvalósítható célzott metszéssel, amely eltávolítja a régi és beteg növényi részeket, valamint a termésmaradvány-higiéniával vagy a betegségek- és kórokozó-átvivők terjedésének megakadályozásával. A betegségek behurcolásának megakadályozása érdekében kiemelten fontos az egészséges és minősített ültető- és vetésőanyag. Különösen az epernél rendkívül fontos a fiatal növények minősége és a betegségeket, mint pl. Phytophtora cactori var. fragaria minden áron kerülni kell. De az is fontos, hogy a betegségeket kiváltó vektorokat, például a rovarokat távol tartsuk a terméstől.
A szőlőtermesztésben el kell kerülni a kabóca és a filoxéra ember általi dűlőről dűlőre történő terjedését (L5-ből fertőző), a baktériumok, gombák és vírusok általi másodlagos fertőzések megelőzése érdekében. A betegségek terjedésének megakadályozása: Ha a növény egy részét vagy a teljes termést érinti a betegség, a beteg növényi részek metszése, az egyes növények vagy a teljes termés és/vagy a megfelelő növényi maradványok és a lehullott levelek kivágása és ártalmatlanítása vagy elégetése segít.
Különös figyelmet kell fordítani a bejelentésköteles karanténbetegségekre. A szőlészetben például ki kell vágni az aranyszínű sárgaság (flavescence doree) által érintett növényeket, hogy megakadályozzuk a kabóca által más növényekre való átvitelt. A komplex ESCA betegséget mutató szőlőt is ki kell metszeni vagy speciális, fejlesztés alatt álló szőlősebészeti technikákkal meg kell próbálni gyógyítani. A gyümölcsösökben fontos a teljes betakarítás. A metszést mindig az egészséges fán kell elvégezni. A sérüléseket kerülni kell, mivel ezek a betegségek belépési pontjai. A beteg anyagot metszés után eltávolítjuk a növényről és szükség esetén elégetjük. A karanténbetegségek, például a tűzelhalás által érintett növényeket ki kell vágni. A gyümölcsmúmiákat is el kell távolítani és elégetni, hogy elkerüljük a fertőzés forrását a következő évben. Ezenkívül a lombozat eltávolítását talajműveléssel, bedolgozással, vinasszal történő permetezéssel és a lombozatnak a művelőutakról történő kisöprésével kell elvégezni a vírusos betegségek visszaszorítása érdekében. Míg például a gombaspórák akár 15 évig is életben maradhatnak a szubsztrátumban, addig a vírusok csak a növényi anyagban vagy a gazdaszervezetben. Szántóföldi kultúrákban az egyes növényeket el kell távolítani, ha a talajban terjedő gombákkal fertőzödtek, mint pl. Phytopthtora vagy Verticillium. Kukoricában a tarló talajba történő bedolgozása csökkenti a Fusarium szár- és gumórothadás kockázatát. Rhizoctonia-fertőzött területeken a kukoricát kerülni kell a cukorrépa-forgóban, vagy a kukorica termésmaradványait jól felaprítani és bedolgozni, mivel a gomba szerves anyagokat használ a talajban való túléléshez. Különös figyelmet kell fordítani a berendezések tisztán tartására. Ha fennáll a betegség terjedésének veszélye, akkor a mosóállomáson szükséges a berendezés vagy a traktor tisztítása (melegvizes kezelés). A kertészetben például a paradicsomot és a kaliforniai paprikát gyökerestül ki kell tépni és el kell égetni, ha bejelentendő bakteriális hervadás (Clavibacter) bekövetkezik.