Közvetlen védekezési módszerek

Tanulási eredmények:

• Bemutatja a különböző betegségek elleni védekezési módszerek és készítmények előnyeit és hátrányait.
• Kiválasztja a megfelelő módszereket és készítményeket a betegségek elleni védekezésre a mezőgazdasági termesztés meghatározott körülményei között.
• Kiválaszt és ajánl megfelelő módszereket és készítményeket, hogy a betegség terjedését a gazdasági küszöb alatt tartsa.

Növényvédelmi készítmények, beleértve a mikroorganizmusokat

Elvileg minden gombaölő, baktériumölő és vírusölő készítményt megelőző célokra használnak az ökológiai gazdálkodásban és kontakt szereket Az egyetlen kivételt a gyógyhatású stoppermetezés formájában történő kijuttatás jelenti csírázó gombaspóra esetében. Különösen fontos a helyes permetezési időzítés, valamint a hatóanyagok összetétele, a permetlé jó eloszlása, valamint a jó tapadás és jó csapadékállóság.

Az optimális permetezési időzítést figyelő és figyelmeztető szervizüzenetek segítségével határozzuk meg. A permetezést az előírt minimális időközönként kell elvégezni. Erős növekedés esetén vagy csapadék miatti lemosódást követően szükséges az ismételt permetezés.

A hatóanyag összetétele alapvető szerepet játszik a növényvédő szer hatékonyságában. Például a réz-hidroxid formájú réz a leggyorsabb hatást fejti ki, hosszú távon hatékony és a növény jól tolerálja. Más rézkészítmények lassabb hatást fejtenek ki, nagyon jó hosszú távú hatékonysággal vagy növényi kompatibilitással. Itt egyedi döntéseket kell hozni igény és termés szerint. A jó eloszlás eléréséhez fontos a megfelelő fúvókabeállítás kiválasztása. Például a szőlőtermesztésben és a gyümölcsösökben a legalsó fúvókát felfelé kell irányítani, hogy biztosítsa a levelek fonákának teljes borítását. Ily módon alkalmazva réz-készítményt a peronoszpóra ellen a szőlőtermesztésben a felfröccsenő spóraátvitel ellen is védelmet nyújt (esőben a spórák a talajból a legalsó levélrétegbe fröccsenhetnek fel). Az olyan adalékok, mint a nedvesítőszerek és a ragacsos anyagok jó eloszlást és tapadást biztosítanak (pl. alkohol-etoxilát/Wetcit®). Ezenkívül ezek az adalékok jelentősen megnövelik a permetcseppek számát. Az optimalizált permetezési bevonatnak köszönhetően a permetezési intervallumok meghosszabbíthatók, így a kijuttatott növényvédő szerek mennyisége csökkenthető.

Az agresszív növényvédő szerek, például réztermékek terméstűrésének javítására rendelkezésre állnak például növényerősítő szerek algakivonat (Ascophyllum nodosum; AlgoVital®Plus) formájában. Csökkentik az égés és a rozsdásodás kockázatát.

A vetőmag védelmére vetőmagkezelést alkalmaznak a felbukkanó betegségek ellen. Felvihető szárazon, nedvesen vagy szuszpenzió formájában.

Az állandó kultúrákban a lombozat egészségének megőrzése érdekében a permetezések betakarítás után is hasznosak: pl. 1-3 kezelés rézzel és kénnel a korai fajtáknál a gyümölcstermesztésben.

Hatóanyag-csoportok szerint a fungicidek, baktericidek és viricidek a következő csoportokba sorolhatók:

1. organikus/biológiai termékek
2. gombák, baktériumok és vírusok élő mikroorganizmus-törzsei
3. elhalt mikroorganizmusok összetevői: élesztőgombák
4. szervetlen termékek: réz, kén, lime kén, kálium-hidrogén-karbonát

I Organikus/biológiai gomba-, baktérium- és vírusölők

Az élő mikroorganizmusok növényvédőszerek-készítmények formájában megakadályozhatják a kórokozók fertőzését. A gombák, valamint a baktériumok és vírusok ebbe a kategóriába tartoznak.

Az élő mikroorganizmusok növényvédő szerként közvetlen ölő, antagonista, rezisztenciaindukáló hatásúak vagy másodlagos metabolitjaik antibiotikus tulajdonságokkal rendelkeznek.

I.I. Élő gombák, mint növényvédő szerek

Például a hiperparazita gomba Ampelomyces quisqualis (AQ 10® WG) védi a szamóca, a tökfélék és a nadálytő növényeket a lisztharmat ellen. A szintén hiperparazita gombát Coniothyrium minitans (Contans WG) szántóföldi és zöldségkultúrákban használják fehérpenészes szárrothadás és szárrothadás ellen (Sclerotinia sclerotiorum, Sclerotinia sp.). Az antagonista gomba Gliocladium catenulatum (Prestop®) a védelemmel rendelkező zöldségtermesztéshez elérhető termék, amely korlátozott védelmet nyújt a talajban terjedő kórokozók ellen, mint pl. Fusarium, Pythium és Rhizoctonia. Az élesztőszerű gomba Aureobasidium pullulans (Blossom Protect™, Botector®) gyümölcsösökben használatos. Megtelepedik a virág bibéjén és nektárján és így véd a tűzelhalás fertőzéstől. A gyümölcs-, és zöldségtermesztésben, valamint bortermelésben az A. pullulans gombát szürkerothadás ellen is alkalmazzák (Botrytis) és tárolási rothadást okozó gombák (Monilia, Botrytis) ellen. A gomba Trichoderma atroviride (Vintec) antagonistaként működik a szőlőtermesztési sebkezelésben, megakadályozva az ESCA kórokozók behatolását. A Trichoderma asperellum feltételes védelmet nyújt szántóföldi kultúrákban a Sclerotinia és a Fusarium ellen.

Élő baktériumok, mint növényvédő szerek

A baktérium Pseudomonas chlororaphis (Cedomon, Cerall) gabonabetegségek ellen kapható (Tiletia, Fusarium, Septoria). A Pseudomonas nemzetség másik tagja (Proradix) csökkenti Rhizochtonia solani fertőzést a burgonyában. A baktérium Bacillus amyloliquefaciens (Serenade® ASO) csökkenti a gombás és bakteriális megbetegedések előfordulását gyümölcsökben, zöldségekben és szántóföldi kultúrákban (gombák: Botrytis, Alternaria, Sclerotinia, Monilia, lisztharmat; talajban terjedő gombák: Phythophtora, Rhizoctonia, baktériumok: tűzelhalás, Pseudomonas, Xanthomonas, Clavibacter).

Élő vírusok, mint növényvédő szerek

A vírusos megbetegedések ellen lehetőség van egy olyan oltási stratégia kialakítására, mely során a fertőzés csökkenése érdekében egy gyenge vírusváltozattal fertőzik meg a növényt, hogy megvédje a terményre veszélyes, erősebb formával szemben. Ez a módszer elérhető például a pepino mozaik vírus (PepMV) esetében a kertészetben (V10, PMV®-01).

I.II. Az elhalt mikroorganizmusok összetevői

Az elhalt mikroorganizmusok összetevőjeként a Cerevisan (Romeo®) hatóanyag a Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba sejtfalaiból áll. Ezek lipidekből, fehérjékből és poliszacharidokból állnak és korlátozott hatékonyságot mutatnak a gombás betegségek (lisztharmat és peronoszpóra, szürkepenész) ellen zöldségnövényekben és szamócában.

II. Szervetlen gomba-, baktérium- és vírusölők

A szervetlen növényvédő szerek kategóriáján belül a réz- és kéntartalmú termékek a legrégebbi gombaölők közé tartoznak.

A réz esetében - ellentétben a régebben használt vegyületekkel (szulfátok, oxikloridok) - a modern rézkészítmények (hidroxidok: Cuprozin® progress, Funguran® progress) jobb hatékonyságot érnek el lényegesen alacsonyabb tiszta rézmennyiséggel. A réztermékek gomba- és baktériumölőként igen széles hatásspektrummal rendelkeznek (pl. Szőlőművelés: Peronospora, gyümölcsös: Monilia, kertészet: Phytophtora, szántóföld: peronoszpóra, Cercospora). Csak a lisztharmat gombák ellen hatástalanok. A kijuttatás mindig megelőző jellegű és kizárólag száraz lombozatra. A tiszta kontakt gombaölő szer jó hatásfokának előfeltétele a védendő növényi részek (színi és fonáki oldal) teljes átnedvesítése.

Az elemi kén (Netzschwefel Stullen, Kumulus, Thiovit Jet) a lisztharmat gombák ellen nagy hatékonyságú, valamint közvetett hatása van számos gombás betegségre (varasodás, lyukacsosodás stb.), azonban Monilia ellen hatástalan. Az elemi kén kontakt gombaölő szerként működik és gőzfázison keresztül kén-dioxidot bocsát ki. A legjobb hatás 15 és 28°C közötti hőmérsékleten érhető el. 12°C alatt az elemi kén nem hatékony; 28°C felett fennáll a megégés vagy a levélperzselődés veszélye. Ezért a kijuttatást az időjáráshoz kell igazítani. Az elemi kén a további összetevőtől függően száraz és nedves lombozatra permetezhető. Nedvesítőszer adalék alkalmazása javasolt (Helioterpene Film), ha száraz lombozatra, Cocana, ha nedves lombozatra. A szőlőtermesztésben lisztharmat ellen a bimbók permetezésre használják.

A lime kén (Curatio) nagyon széles hatású és erős, széles spektrumú gomba- és baktériumölő szer. Felvitel után kénhidrogén szabadul fel, ami egyrészt a jó hatásosságért, másrészt az erős szagért (rothadt tojás) felelős. A legjobb hatást akkor éri el, ha a folyamatban lévő fertőzésre nedves lombozaton (közvetlenül eső után, a csírázó gombaspórákon) alkalmazzuk (= a permetezést leállítjuk). Megelőző permetezés száraz lombozatra lehetséges, de sokkal kevésbé hatékony, mivel a hidrogén-szulfid a fertőzés megjelenéséig elpárolog. A megelőző hatás az egyszerű elemi kénéhez hasonlítható. A lime kénnel lehetőség van előre nem látható fertőzési eseményekre visszamenőlegesen (korlátozott ideig) reagálni! Hőmérséklettől és betegségtől függően 12-36 óra. Még nagyon hosszú vagy heves esőzések után is, amelyek lemosták a meglévő gombaölő bevonatot, a fertőzés megelőzhető lme kénnel.

A bikarbonáttal (=kálium-hidrogén-karbonát) a növényfelület pH-értéke megemelkedik. A gombáknak enyhén savas közegre van szükségük, ezért kevésbé érzik jól magukat. A bikarbonát dehidratáló és ionos hatást fejt ki a gombahifák (micélium) sejtfalára. A csírázó spórák sejtfala felszakad és kiszárad. Ez a pusztán fiziko-kémiai hatásmechanizmus nem vezethet rezisztenciához és az adagolást szükség esetén biztonságosan az előnyös felhasználáshoz lehet igazítani. Rendelkezésre álló termékek a VitiSan® (szőlészet: nagyon hatékony a lisztharmat ellen) és a Kumar® (beleértve a készítmény segítőket, jó csapadékállóság, rossz növénytolerancia). A VitiSan® további előnye a készítményadalékok szabad megválasztása. Nedves lombozatra alkalmazható. Elvileg minden gyümölcskultúránál a virágzás előtti időszakban a "piros rügyek" megjelenéséig rezet és ként kell kijuttatni, a virágzástól pedig bikarbonátot.
A bikarbonátot a gyümölcsösökben alkalmazzák Monilia ellen csonthéjasban, Botrytisa ellen puha gyümölcsben (kumár); kertészetben lisztharmat és bársonyfoltosság (kladospórium betegség) ellen. A réz, a kén és a bikarbonát, valamint a legtöbb lombtrágya elegyedik.

A kórokozók elleni védekezés fizikai módszerei

Fizikai módszerként fagyrepedések elleni törzs/fehér bevonatot alkalmaznak a gyümölcstermesztésben a betegségek behatolásának megelőzésére.

A betegségek elleni védekezés mechanikus módszerei

Az elvileg elérhető mechanikai módszerek a fertőtlenítés, metszés, lombkezelés és védelmi rendszerek.

Feltétel, hogy az ültetőanyag betegségmentes legyen és az oltáshoz, metszéshez vagy ültetéshez szükséges munkaeszközök tiszták legyenek. A fertőtlenítés megakadályozhatja vagy minimálisra csökkentheti a fertőzés további terjedését a talajban, valamint a vetőmagban és a növényekben. A magok forró vizes kezeléssel fertőtleníthetők. Kertészetben és szántóföldi gazdálkodásban a talajban terjedő gombák okozta kockázat (pl. Verticillium sp.) különösen magas. A hosszú vetésforgó mellett gőzölést és perzselést alkalmaznak.

Ezenkívül például a hagymában a peronoszpóra elleni küzdelem érdekében a lángoló berendezést magasabbra állítják, hogy a gombaspórák hőfejlődés révén közvetlenül a növényen égjenek. A gombás betegségeket a termésnövelés mellett a célzott metszés és lombkezelés minimalizálja. A metszést csak száraz időben végezzük.

Esős időben kerülni kell a metszést, mert az optimális feltételek mellett a kórokozók behatolhatnak a friss sebekbe! A szőlőtermesztésben a lombozatkezelés a szőlőzóna lombtalanításával jár már a virágzás során. A lombtalanítást levélszívókkal és/vagy lombfúvókkal végzik, amelyek kiszívják vagy kifújják a leveleket a szőlőzónából (így nem veszélyezteti a virágzást vagy a fiatal szőlőfürtöket!). Figyelj az időjárásra! (Alacsony páratartalom!). Ez a szőlő UV-sugárzáshoz való akklimatizációja mellett lehetővé teszi a megmaradt levelek gyorsabb kiszáradását a jó levegőztetés révén. Így minimálisra csökken a gombás betegségek, például a peronoszpóra- és lisztharmat-fertőzés. Peronoszpóra-fertőzéshez vízrétegre van szükség; A lisztharmatnak nedves és meleg körülményekre van szüksége a fertőzéshez. A hajtásvégek metszését a lehető legkésőbb kell elvégezni, különben sok új oldalhajtás képződik és megnő a szőlőzóna benőttségének veszélye. A metszés korai impulzust is ad a gyümölcs kialakulásához. Az eredmény sűrű bogyónövekedés (kívánatos: laza bogyó) és a gyümölcsrepedés. Amint a bogyók összetapadnak és különösen, ha röviddel a betakarítás előtt esik az eső, fennáll a botritisz fertőzésnek veszélye. A gyümölcsösökben a célzott nyári metszés csökkenti a lombtömeget és elősegíti a levegőztetést. A szántóföldi gazdálkodásban a kultivátorozást és a boronálást a beteg növényi részek eltávolítására vagy egyes növényi részek ellenálló képességének erősítésére használják. Például a burgonya lombozatát úgy semmísitik meg, hogy körülbelül három héttel a betakarítás előtt boronálják, hogy megakadályozzák a késői fertőzés (Phytophthora infestans) átterjedését a fertőzött burgonya lombozatáról a gumókra. Ráadásul a burgonyában a boronálás megvastagítja a gumók héját, így ellenállóbbá válik a kórokozókkal szemben.

Gabonafélékben a boronálás eltávolítja a beteg, öreg leveleket.

Védelmi rendszerek: A védőháló az állatkárosítás mellett megvédi a szőlőültetvényeket és gyümölcsöskerteket az időjárási eseményektől, például jégesőtől és heves esőtől. A jégeső okozta sérülések optimális fertőzési helyeket biztosítanak (pl. Botrytis, Pseudomonas). A mérsékelt csapadék csökkenti a kifröccsenés veszélyét (pl. Botrytis). A kertészetben az árnyékolás kompenzálja a hőmérséklet-ingadozásokat és csökkenti a lisztharmatot. A fólia vagy szalma talajtakaró megakadályozza a kórokozók átjutását a talajból a terménybe. Az epertermesztésben a virágzás eleji klasszikus szalmatakarás megakadályozza a termés szennyeződését és a gombásodást (Botrytis cinerea).

Higiéniai intézkedések

A higiéniai intézkedések célja, hogy megakadályozzák a betegség behurcolását a terménybe vagy minimálisra csökkentsék és - legjobb esetben - felszámolják.

Ez megvalósítható célzott metszéssel, amely eltávolítja a régi és beteg növényi részeket, valamint a termésmaradvány-higiéniával vagy a betegségek- és kórokozó-átvivők terjedésének megakadályozásával. A betegségek behurcolásának megakadályozása érdekében kiemelten fontos az egészséges és minősített ültető- és vetésőanyag. Különösen az epernél rendkívül fontos a fiatal növények minősége és a betegségeket, mint pl. Phytophtora cactori var. fragaria minden áron kerülni kell. De az is fontos, hogy a betegségeket kiváltó vektorokat, például a rovarokat távol tartsuk a terméstől.

A szőlőtermesztésben el kell kerülni a kabóca és a filoxéra ember általi dűlőről dűlőre történő terjedését (L5-ből fertőző), a baktériumok, gombák és vírusok általi másodlagos fertőzések megelőzése érdekében. A betegségek terjedésének megakadályozása: Ha a növény egy részét vagy a teljes termést érinti a betegség, a beteg növényi részek metszése, az egyes növények vagy a teljes termés és/vagy a megfelelő növényi maradványok és a lehullott levelek kivágása és ártalmatlanítása vagy elégetése segít.

Különös figyelmet kell fordítani a bejelentésköteles karanténbetegségekre. A szőlészetben például ki kell vágni az aranyszínű sárgaság (flavescence doree) által érintett növényeket, hogy megakadályozzuk a kabóca által más növényekre való átvitelt. A komplex ESCA betegséget mutató szőlőt is ki kell metszeni vagy speciális, fejlesztés alatt álló szőlősebészeti technikákkal meg kell próbálni gyógyítani. A gyümölcsösökben fontos a teljes betakarítás. A metszést mindig az egészséges fán kell elvégezni. A sérüléseket kerülni kell, mivel ezek a betegségek belépési pontjai. A beteg anyagot metszés után eltávolítjuk a növényről és szükség esetén elégetjük. A karanténbetegségek, például a tűzelhalás által érintett növényeket ki kell vágni. A gyümölcsmúmiákat is el kell távolítani és elégetni, hogy elkerüljük a fertőzés forrását a következő évben. Ezenkívül a lombozat eltávolítását talajműveléssel, bedolgozással, vinasszal történő permetezéssel és a lombozatnak a művelőutakról történő kisöprésével kell elvégezni a vírusos betegségek visszaszorítása érdekében. Míg például a gombaspórák akár 15 évig is életben maradhatnak a szubsztrátumban, addig a vírusok csak a növényi anyagban vagy a gazdaszervezetben. Szántóföldi kultúrákban az egyes növényeket el kell távolítani, ha a talajban terjedő gombákkal fertőzödtek, mint pl. Phytopthtora vagy Verticillium. Kukoricában a tarló talajba történő bedolgozása csökkenti a Fusarium szár- és gumórothadás kockázatát. Rhizoctonia-fertőzött területeken a kukoricát kerülni kell a cukorrépa-forgóban, vagy a kukorica termésmaradványait jól felaprítani és bedolgozni, mivel a gomba szerves anyagokat használ a talajban való túléléshez. Különös figyelmet kell fordítani a berendezések tisztán tartására. Ha fennáll a betegség terjedésének veszélye, akkor a mosóállomáson szükséges a berendezés vagy a traktor tisztítása (melegvizes kezelés). A kertészetben például a paradicsomot és a kaliforniai paprikát gyökerestül ki kell tépni és el kell égetni, ha bejelentendő bakteriális hervadás (Clavibacter) bekövetkezik.