A betegségek elleni védekezés mechanikus módszerei

Az elvileg elérhető mechanikai módszerek a fertőtlenítés, metszés, lombkezelés és védelmi rendszerek.

Feltétel, hogy az ültetőanyag betegségmentes legyen és az oltáshoz, metszéshez vagy ültetéshez szükséges munkaeszközök tiszták legyenek. A fertőtlenítés megakadályozhatja vagy minimálisra csökkentheti a fertőzés további terjedését a talajban, valamint a vetőmagban és a növényekben. A magok forró vizes kezeléssel fertőtleníthetők. Kertészetben és szántóföldi gazdálkodásban a talajban terjedő gombák okozta kockázat (pl. Verticillium sp.) különösen magas. A hosszú vetésforgó mellett gőzölést és perzselést alkalmaznak.

Ezenkívül például a hagymában a peronoszpóra elleni küzdelem érdekében a lángoló berendezést magasabbra állítják, hogy a gombaspórák hőfejlődés révén közvetlenül a növényen égjenek. A gombás betegségeket a termésnövelés mellett a célzott metszés és lombkezelés minimalizálja. A metszést csak száraz időben végezzük.

Esős időben kerülni kell a metszést, mert az optimális feltételek mellett a kórokozók behatolhatnak a friss sebekbe! A szőlőtermesztésben a lombozatkezelés a szőlőzóna lombtalanításával jár már a virágzás során. A lombtalanítást levélszívókkal és/vagy lombfúvókkal végzik, amelyek kiszívják vagy kifújják a leveleket a szőlőzónából (így nem veszélyezteti a virágzást vagy a fiatal szőlőfürtöket!). Figyelj az időjárásra! (Alacsony páratartalom!). Ez a szőlő UV-sugárzáshoz való akklimatizációja mellett lehetővé teszi a megmaradt levelek gyorsabb kiszáradását a jó levegőztetés révén. Így minimálisra csökken a gombás betegségek, például a peronoszpóra- és lisztharmat-fertőzés. Peronoszpóra-fertőzéshez vízrétegre van szükség; A lisztharmatnak nedves és meleg körülményekre van szüksége a fertőzéshez. A hajtásvégek metszését a lehető legkésőbb kell elvégezni, különben sok új oldalhajtás képződik és megnő a szőlőzóna benőttségének veszélye. A metszés korai impulzust is ad a gyümölcs kialakulásához. Az eredmény sűrű bogyónövekedés (kívánatos: laza bogyó) és a gyümölcsrepedés. Amint a bogyók összetapadnak és különösen, ha röviddel a betakarítás előtt esik az eső, fennáll a botritisz fertőzésnek veszélye. A gyümölcsösökben a célzott nyári metszés csökkenti a lombtömeget és elősegíti a levegőztetést. A szántóföldi gazdálkodásban a kultivátorozást és a boronálást a beteg növényi részek eltávolítására vagy egyes növényi részek ellenálló képességének erősítésére használják. Például a burgonya lombozatát úgy semmísitik meg, hogy körülbelül három héttel a betakarítás előtt boronálják, hogy megakadályozzák a késői fertőzés (Phytophthora infestans) átterjedését a fertőzött burgonya lombozatáról a gumókra. Ráadásul a burgonyában a boronálás megvastagítja a gumók héját, így ellenállóbbá válik a kórokozókkal szemben.

Gabonafélékben a boronálás eltávolítja a beteg, öreg leveleket.

Védelmi rendszerek: A védőháló az állatkárosítás mellett megvédi a szőlőültetvényeket és gyümölcsöskerteket az időjárási eseményektől, például jégesőtől és heves esőtől. A jégeső okozta sérülések optimális fertőzési helyeket biztosítanak (pl. Botrytis, Pseudomonas). A mérsékelt csapadék csökkenti a kifröccsenés veszélyét (pl. Botrytis). A kertészetben az árnyékolás kompenzálja a hőmérséklet-ingadozásokat és csökkenti a lisztharmatot. A fólia vagy szalma talajtakaró megakadályozza a kórokozók átjutását a talajból a terménybe. Az epertermesztésben a virágzás eleji klasszikus szalmatakarás megakadályozza a termés szennyeződését és a gombásodást (Botrytis cinerea).