3.4 Közvetlen védekezési módszerek az ökológiai gazdálkodásban

Biotechnikai módszereken alapuló védekezés




A biotechnikai módszerek közé tartozik a kártevők elleni védekezés feromonokkal, a biotechnikai rovarölő szerek alkalmazása, valamint a steril rovarok kiszabadítása. A biotechnikai rovarölő szerek elsősorban nem károsítják a rovarokat, hanem megzavarják az anyagcsere folyamataikat, ami a rovarok pusztulásához vezet. Mivel a biotechnikai rovarölő szerek (bár a hagyományos kémiai rovarirtó szereknél környezetbarátabbnak tekinthetők) nem engedélyezettek az ökológiai mezőgazdaságban való felhasználásra, ebben a fejezetben a feromonok alkalmazására és a steril hímek kártevőirtás céljára történő kibocsátására vonatkozó stratégiákat vizsgáljuk meg.

Kétféleképpen használhatjuk a feromonokat a kártevők elleni küzdelemben: Tömeges csapdázás és légtértelítés (konfúzió). Mindkét módszer leírása a 3.4. táblázatban található. Mindkét módszer, csakúgy, mint a steril rovarok kibocsátásának módszere kiváló, ha területszintű védekezési stratégiát (továbbiakban AW) alkalmaznak a kártevők elleni védekezésben. Ellentétben az egyedi védekezési intézkedésekkel, amelyeket egy adott területen az azonnali kárcsökkentés céljával valósítunk meg, az AW program hosszú távú célja, hogy egy adott területen a kártevők számát a kárt okozható szám alá csökkentsük. A módszer célja a kártevők populációjának csökkentése a döntési küszöb alá, környezetbarát módszer. Egy adott kártevő faj elleni védekezés nemcsak a gazdasági kárt elszenvedő kultúrnövényen történik, mint az egyedi megközelítésben (3.41 A ábra), hanem minden olyan növényen, amelyből a kártevő táplálkozhat (3.41 B ábra).


3.41. ábra. A védekezési koncepció grafikus ábrázolása (Hendrichs et al., 2007 nyomán).

A: A kártevő-populáció a gazdaságilag jelentős területeken a döntési küszöb alá csökken és a gazda nem alkalmazza a védekező intézkedéseket a felhagyott területek növényein, valamint az alternatív, kiskerti és vadon élő gazdafajokon. A védekezés eredményeként jelentős mennyiségű területen nem történik védekező intézkedés, így az itt fennmaradt kártevőpopuláció forrását képezi a kereskedelmileg fontos területek újranépesítésének. B: A kártevő populáció a döntési küszöb alá csökken minden területen, beleértve az felhagyott területek növényeit, valamint az alternatív, kiskerti és vadon élő gazdafajokon lévő populációkat is. A védekezés eredménye, hogy nem marad olyan terület, ahol a kártevő-populáció mérete biztosítaná az újranépesedést.

Ennek a stratégiának az a sajátossága, hogy egy adott területen minden mezőgazdasági terület tulajdonosának meg kell szerveznie és végrehajtania.