Mechanikai és fizikai kártevőirtási módszerek

A mechanikus kártevőirtási intézkedések magukban foglalják a rovarok begyűjtésének vagy elpusztításának különféle módszereit, illetve bizonyos mechanikai akadályok használatát. Egyes mechanikus kártevő-szabályozási intézkedéseket akkor hajtanak végre, amikor a kártevők megfertőzik a gazdanövényt és a hozam fenntartását célozzák, míg más intézkedéseket akkor hajtanak végre, amikor a vegetáció nyugalmi állapotban van vagy amikor a kártevő nem okoz közvetlen kárt a termésben és célja a kártevő populáció méretének jövőbeni csökkentése a növényben Néhány mechanikus vezérlési intézkedés példáját a 3.3. táblázat tartalmazza és mutatja be egy adott intézkedés lehetséges végrehajtását más növényekre vagy kártevőkre vonatkozóan.

3.3. táblázat. Mechanikai kártevőirtási módszerek

Módszer	Célkártevő	Megvalósítás	További megjegyzések, szélsebb körű megvalósítás
A növényi maradványok megsemmisítése	Ostrinia nubilalis	Betakarítás után végzik. A kukoricát, amelyben a hernyók áttelelnek, speciális berendezéssel 1 cm-nél rövidebb darabokra zúzzák.	A növényi maradványok megsemmisítése továbbá elvégezhető aprítással, égetéssel vagy mélyszántással. Az intézkedés számos más kártevő esetében is működik. Üvegházi termelésben a növényi maradványok megsemmisítése szükséges. A levélben bebábozódó aknázólegyek mennyiségét a lehullott levelek összegyűjtése és elégetése csökkenti.
A rovarok összegyűjtése és elpusztítása	Leptinotarsa decemlineata	A kifejlett bogarakat megjelenésükkor gyűjtik össze és semmisítik meg (jól láthatók a növényeken). Azokat a leveleket, melyekre tojásokat raktak szintén összegyűjtik. A gyűjtést hetente legalább kétszer, az áttelelő kifejlett bogarak megjelenésekor kell elvégezni.	Kézi gyűjtés végezhető nagyobb méretű kártevők (pl. zsizsik a szőlőn), egy kupacban élő kártevők vagy petecsomók esetén. Egyes esetekben a kártevőket az általuk fertőzött növényrészekkel (pl. levelek, gallyak) gyűjtik össze. A mechanikai gyűjtést rovarszívókkal végzik, amik a természetes ellenségeiket is begyűjtik - ezeket begyűjtés után vissza kell juttatni a természetbe. A begyűjtés után kötelező intézkedés az összegyűjtött kártevők megsemmisítése.
A kártevők begyűjtése különböző eszközökkel	Cydia pomonella, fürkészdarazsak, lódarazsak, rágcsálók, csótányok	A mechanikus csapdázás különféle eszközök segítségével történik, amelyek lehetnek hullámkartonból készült csapdázóövek, víz, ecet stb. keverékével töltött edények vagy speciálisan kialakított csapdák.	A hullámkartonból készült csapdázóövek, amelyeket kora ősszel a törzs köré helyeznek, hogy elkapják az áttelelő hernyókat, alkalmasak más, a törzsön áttelelő fajokhoz is. A célszervezet vonzására kirakott, valamilyen csalival töltött edények vagy csapdák (lásd 3.4. táblázat) a kártevők széles köre esetében alkalmasak.
Mechanikai akadályok	Csigák, Bothynoderes punctiventris, vadállatok, levéltetvek, rágcsálók	Mechanikai korlátok meztelen csigák vagy kerítések vadon élő állatok ellen, akadályok (ásott csatornák), amelyek megakadályozzák a vándorló rovarok (zsizsik) terjedését, üvegházak vagy raktárak ablakaira és bejárataira erősített hálók, növényeket lefedésére szolgáló hálók vagy egyéb anyagok stb.	Nagyszámú kártevő számára alkalmas. A kártevő fajtája és életmódja, valamint a növények adottságai szerint a legjobb védőakadályt kell kiválasztani.

A fizikai védekezési módszerek magukban foglalják a kártevők elleni védekezésre szolgáló fizikai eszközök alkalmazását. Ide tartozik a hőmérséklet (alacsony vagy magas), a páratartalom, a szén-dioxid, a porszívózás, valamint az optikai és szaglócsalik, a gamma-sugárzás, az ózon stb. használata. A védendő területeken leggyakrabban magas és alacsony hőmérsékletet alkalmaznak a kártevők elleni védekezésre (pl. padlók gőzsterilizálása) vagy raktárakban az élelmiszerek tárolása során (pl. bab fagyasztása borsózsizsik irtására). A leggyakoribb fizikai módszereket és lehetséges alkalmazásokat a 3.4. táblázat tartalmazza.

3.4. táblázat. Fizikai kártevőirtási módszerek

Módszer	Célkártevő	Leírás	Szélesebb körű megvalósítás
A talaj sterilizálása gőzzel	Kártevők, betegségek és gyomnövények a védendő területek talajában (fonálférgek, légylárvák, különféle gombák spórái, gyommagvak)	A forró gőzt egy speciálisan felépített készülék állítja elő, az üres üvegházakba vagy védendő területekre egy perforált csövön keresztül vezetik be. A gőz hatására a talaj hőmérséklete olyan mértékben megemelkedik, hogy a talajban élő szervezetek elpusztulnak. Az eljárás során fontos, hogy a célhőmérskletet egy bizonyos ideig fenntartsuk. Minél alacsonyabb a célhőmérséklet, annál hosszabb expozíció szükséges. Javasoljuk, hogy a talajt 95°C-on 5 percig kezelje..	A módszer minden védndő területre és szinte minden károsító szervezet ellen alkalmazható, amelyek a módszer végrehajtása idején a talajban vannak.
Szolarizáció	Fonálférgek zöldségekben és dísznövényekben	A nyári hónapokban, amikor bizonyos területeken nincs művelés, a talajt 0,015-0,05 mm vastag átlátszó műanyag fóliával (PE vagy PVC) takarják le. A talaj 1-2 hónapig fedett marad. Takarás előtt a talajt be kell nedvesíteni. A talaj hőmérséklete 10 cm mélységben a fólia alatt 10-20 °C-kal megemelkedik a fedetlen talajhoz képest. Ez elegendő a talajban lévő élőlények (fonálférgek, gombák, gyommagvak) elpusztításához.	Alkalmazható a károsító szervezetek minden csoportjára ott, ahol lehetőség a parcellákat nem beültetni a nyári hónapokban.
Vákuum és szén-dioxid	Tárolt termékek kártevői	A módszer azon alapul, hogy a gabonatermékek tárolására szolgáló raktárakból eltávolítják a levegőt, vákuumot hoznak létre és ilyen körülmények között a kártevők elpusztulnak. Másik lehetőség a szén-dioxid bejuttatása a tárolóhelyiségbe, ami kiszorítja az oxigént és a kártevők elpusztulnak. A módszerek a hermetikusan zárható raktárakban működnek.	Alkalmazható a raktározási területeken előforduló káros organizmusok minden csoportjára.
Ózon	Tárolt termékek kártevői	Az raktárakban elhelyezett készülék (ózongenerátor) alkalmazása az ózon bevezetésére. A teljes siker eléréséhez a rovar típusától függően bizonyos időn belül bizonyos ózonkoncentrációt kell elérni.	Kutatások folynak az ózon felhasználásának különböző módjairól.
A hímek sterilizálása gamma-sugárzással	Ceratitis capitata, Dacus oleae	A módszer az ún. sterilrovar-technológia (SIT). A gamma sugarakkal a hím gyümölcslegyeket sterilizálják, majd kiengedik őket az ültetvényekre, ahol versenyeznek a termékeny hímekkel a nőstényekért. Miután a nőstény egy steril hímmel párosodik, nem rak le megtermékenyített petéket, így a sterilizált hímek csökkentik a kárt okozó lárvák számát. A steril hímeket általában földrajzilag nagyobb területen engedik szabadon (területszintű kezelés).	Alkalmas más típusú gyümölcslegyek (pl. olajbogyó-fúrólégy) ellen és világszerte használják az embert megtámadó rovarok (szúnyogok stb.) ellen is.
Tömeges csapdázás színes ragadós csapdákkal	Levéltetvek, liszteskék (molytetvek)	Az üvegházak vagy a védend területek szélére nagyszámú sárga táblát helyeznek el úgy, hogy az alsó széle egy síkban legyen a termesztett növény lombozatának tetejével. A cél az, hogy minél nagyobb számú levéltetvet fogjunk be. A sárga ragadós csapdákat rendszeresen cserélni kell, hogy biztosítsuk a ragasztófelület kapacitását.	A módszer a levéltetvek mellett molylepkék, tripszek, gyümölcslegyek, zöldséglegyek stb. csapdázására is alkalmas. A ragacsos csapda színét a kártevőfajnak megfelelően választják ki.
Tömeges befogás aggregációs feromonok segítségével	Bothynoderes punctiventris	Kora tavasszal nagyszámú, aggregációs feromont tartalmazó csapdát állítanak fel azokon a területeken, ahol a bogár áttelelt. Az imágók előjönnek a földből, a csapdák magukhoz vonzzák őket és csapdába esnek. Így nem jutnak be a cukorrépával bevetett mezőkre.	Megfelelő módszer répabarkó ellen is.
Légtértelítéses módszer szexuális feromonokkal (konfúzió)	Szőlőmolyok	Az ültetvényeken nagyszámú feromon kapszulát (csapdák nélkül) helyeznek el. A feromon kapszulák nagy koncentrációban bocsátanak ki nőstényferomonokat, ami összezavarja a hímeket és lehetetlenné teszi számukra a nőstények megtalálását. Ezért nem párosodnak. A megtermékenyítetlen nőstények nem tojnak tojást, így csökken a fertőzés.	Alkalmas almamoly, paradicsommoly és néhány más, feromonokat kibocsátó faj elleni védekezésben is