A biológiai sokféleség (biodiverzitás) szerepe

A biodiverzitás kulcsfontosságú szerepet játszik az élelmezésbiztonságban, a táplálkozásban és a megélhetésben, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításában. A biológiai sokféleség magában foglal minden növény-, állat- és mikroorganizmusfajt, valamint azokat az ökoszisztémákat és ökológiai folyamatokat, amelyeknek részei. A köznyelvben a biodiverzitást úgy határozhatjuk meg, mint egy adott élőhely fajgazdagságát (növények, állatok és mikroorganizmusok). Lehet szárazföldi, édesvízi vagy tengeri, továbbá parazita vagy szimbiózis. A biodiverzitás magában foglalja az élet sokféleségét minden szinten: a fajok sokféleségét, a genetikai sokféleséget, valamint az élőhelyek és ökoszisztémák sokféleségét. A gazdag biológiai sokféleség elengedhetetlen az ember életképességét elősegítő természetes folyamatok megőrzéséhez, mint például a természetes kártevőszabályozás, a gyümölcsök rovarok általi beporzása és a szerves anyagok lebontása. Az agrárpolitika egyre inkább előmozdítja az ökológiai szemléletű gazdálkodási módot, amely megőrzi a biológiai sokféleséget és megőrzi a természeti erőforrásokat. A történelmi időkben a gazdálkodás révén változatosabb táj bontakozott ki az egykori, változatlan erdők által uralt tájból. A változatos, fajgazdag tájképnek ma is elengedhetetlen feltétele a regionálisan alkalmazkodó és extenzív termesztési formák.

A fenntartható mezőgazdaság egyik fő alapelve a sokféleség utánzása, amely általában megtalálható a természetes ökoszisztémákban, de elveszhet a mezőgazdasági terepen. A biodiverzitás a talaj feletti és alatti növények, állatok és mikroorganizmusok sokféleségére utal, amelyek kölcsönhatásba lépnek az ökoszisztémán belül. A növények és állatok következetesen integrálódnak a változatos tájakba. Ennek eredményeként ezek a rendszerek jellemzően stabilabbak, ellenállnak a zavaroknak és jobban regenerálódnak, mint a kevésbé változatos rendszerek. Az ökológiai termesztési rendszerek változatos, kiegyensúlyozott ökoszisztémát hoznak létre a talaj gazdagítása és a gyomok, rovarkártevők és betegségek megelőzésére. A növénykultúra diverzitása, a vetésforgó, a közbevetés, a takarmánytermesztés, a természetvédelmi talajművelés és a szerves anyagok bedolgozása mind fontos összetevői a mezőgazdasági biodiverzitásnak./p>

A biológiai sokszínűség ösztönzésének előnyei:

• Javítja a talaj minőségét

A változatos vetésforgó javítja a talajt, növeli a gazdaságok biológiai sokféleségét és növeli a terméshozamot. A jó minőségű talajok elősegítik a mikroorganizmusok sűrű populációit, fokozzák a kórokozók természetes biológiai védekezését, lassítják a tápanyagcserét, ösztönzik a hasznos rovarok közösségeit, valamint javítják a talaj szellőzését és vízelvezetését. A vetésforgó, a növényi maradványok kezelése, a talajvédő művelés, az állati trágya bedolgozása és a nitrogénmegkötő növények használata javíthatja a talaj egészségét és termőképességét.

• Fokozza a rovarok, gyomok és betegségek elleni védekezést

A változatos telepítések gyakran csökkentik a rovarkártevő-populációkat. A specializálódott növényevők nagyobb valószínűséggel tallhatók meg és maradnak a tiszta növénykultúrákon, ahol a táplálékforrások koncentrálódnak. A különféle kultúrnövényeket tartalmazó szántók gyakran gazdagok föld feletti és föld alatti hasznos organizmusokban, amelyek természetesen irtják a kártevőket, gátolják a kórokozók növekedését, fokozzák a növény természetes védekezőképességét és elnyomnak bizonyos gyomokat. A növényi változatosság, a vetésforgó, a szétszórt táblák, a szomszédos nem művelt földterület és az évelő növényi komponens alkalmazása olyan módszerek, amelyekkel csökkenthető a kártevők nyomása.

• Támogatja a jótékony szervezeteket

A természetes ellenségeket támogatása vagy a rovarok támadását közvetlenül gátló növények ültetése segít a kártevőközösségek stabilizálásában. A térben és időben változatos telepítések biztosítják a természetes ellenséges populációk számára az erőforrások folyamatos jelenlétét. A jótékony rovarok, atkák és fonálférgek számára a szomszédos, műveletlen terület és vadon élő növényzet is táplálékot és élőhelyet biztosít. Ezenkívül a talajtakarók és felszíni maradványok használata növelheti a ragadozók és parazitoidok mennyiségét és hatékonyságát.

• Gazdasági kockázat

A gazdaságok sokféleségének növelése lehetőséget kínál a nyereség növelésére, miközben csökkenti a termelési költségeket. Az éghajlati, földrajzi és gazdálkodási követelményeknek megfelelő új termények hozzáadása növelheti a nyereséget azáltal, hogy lehetőséget ad a szűkös piacok kiaknázására, a marketing lehetőségek bővítésére és a nyersanyagár-ingadozások ellensúlyozására.