2.2 A növények stressztűrésének és ellenálló képességének növelése

Fajtaválasztás, vetőmag és ültetőanyag


Tekintettel az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett intézkedések és növényvédő szerek szűk körére, a betegségek és kártevők elleni küzdelem egyik leghatékonyabb stratégiája a rezisztens fajták termesztése. Természetesen nincs minden fajból rezisztens változat, sem olyan, amely rezisztens lenne egy faj összes kórokozójával szemben. A rezisztens fajtákat azonban lehetőség szerint el kell vetni/ültetni és előnyben kell részesíteni azokat akár más, fontos gazdasági jellemzőkkel való kompromisszumok árán is. Ennek két fő oka van. A kevésbé fogékony fajták kisebb valószínűséggel fertőződnek meg, mint a fogékonyak és bizonyos kórokozók jelenlétében nagyobb károsodás nélkül termeszthetők. Termesztésükkel csökkenteni fogják a kórokozók populációját, ami lehetővé teszi néhány vegetáció után a valamivel fogékonyabb fajták termesztését. Célszerű egyidejűleg több különböző rezisztenciájú fajtát is termeszteni, ami közelebb áll a hagyományos termesztési módhoz, ahol az ültetési anyag genetikailag nem volt annyira egységes. Ily módon a kevésbé fogékony növényeken nem vagy kevesebb tünet jelentkezik és a spórák egy része rajtuk marad vissza a fogékony növények helyett. A rezisztens fajták termesztése azonban a kórokozók adaptációjához vezet, új törzsek fejlődnek ki, amelyek képesek legyőzni a rezisztenciát. Ezért a rezisztens és kevésbé ellenálló fajták együttes termesztése lelassítja az ilyen törzsek megjelenését.

A talajban előforduló betegségek és kártevők elleni védekezés egyik stratégiai eszköze a rezisztens alanyokra oltás, amelyre jó példa a filoxérarezisztens alanyra történő szőlőoltás.

Az egészséges ültetési anyag ültetése/vetése a modern mezőgazdaság egyik szokásos növény-egészségügyi intézkedése. Az ökológiai termelésben további jelentősége van. A fertőzött ültetési anyag beviszi a fertőzés forrását és a gyommagvakat az ültetvénybe és lehetővé teszi a betegségek és a gyomok kialakulását a tenyészidőszak elején, amikor a fiatal növények különösen érzékenyek, ami komoly károkat okozhat. Ezek a kártevők jól alkalmazkodnak egy-egy fajhoz, miközben a fertőzött anyagokon keresztül néhány olyan új betegség, kártevő vagy gyomnövény kerülhet a gazdaságba, amelyek korábban nem voltak jelen és amelyekhez a termelők nem alkalmazkodtak.