A tanulás területei

Az emberek a tudáshoz a technikai irányítás, az életvitel kölcsönös megértése és a látszólag "természetes korlátoktól" való felszabadulás irányából közelítenek. Habermas három olyan kognitív érdeklődést mutat be, amelyek minden emberben közösek és amelyek a tanulás iránti érdeklődésének hátterében állnak: a technikai, a gyakorlati és az emancipációs (1.1. és 1.2. táblázat). Ez a három kognitív érdeklődés az emberi társadalmi lét három különálló területéből nő ki: a munkából, a másokkal való interakcióból és a hatalomból. Kognitív érdekekként ezek irányítják az emberek tudásszerzés iránti érdeklődését, ezért az emberi magatartás alapját képezik. A következő szakaszok felvázolják az egyes kognitív érdeklődési körökhöz kapcsolódó tanulási területek jellemzőit.

1.1 táblázat. A tanulás területei

A tanulás területe	Jellemzők
Technikai	Célja a környezet technikai szabályozása/ellenőrzése Eszközalapú cselekvés jellemzi Cél: a valóság hatékony előrejelzése és szabályozása/ellenőrzése Hipotézisek, kísérletek, kritikai viták alkalmazása, mint az empirikus tudományokban
Gyakorlati	A másokkal végbeneő társadalmi folyamatok értelmezése és megértése Kommunikatív cselekvés jellemzi Cél: az interakciók és mintázatok értelmezése A társalgás, a metafora és a kritikai vita használata, mint a történelmi hermeneutikus (értelmező) tudományokban
Emancipációs	Belső és külső (környezeti) tényezők, amelyek gátolják saját életünk feletti kontrollunkat Önreflektív cselekvés jellemzi Cél: különbségtétel a rajtunk kívül álló, hamis tényezők között Feltételezhető, hogy az ellenőrzésünkön kívül esik, cselekvési területünk bővítése érdekében Önreflexió, kritikus gondolkodás

Forrás: Habermas, 1971

1.2. táblázat. A tanulás területeinek alkalmazása a részvételen alapuló tanulási megközelítésben

A tanulás területe	Jellemzők
Technikai	A csoport a mezőgazdasági inputok alkalmazását a terepi körülmények elemzése és a növényi igények ismerete alapján kezeli. A csoport képes elemezni az ökológiai viszonyokat a résztvevők terepi ökológiai ismeretei alapján. A csoport terepi tanulmányokat tervez és hajt végre, amelyek segítenek a résztvevőknek az ökológiai és agronómiai kérdések ismereteinek bővítésében.
Gyakorlati	A résztvevők képesek hatékonyan együttműködni egymással és másokkal. A résztvevők elősegítik/részt vesznek a csoportos folyamatokban, amelyek célja a problémák azonosítása, elemzése és megoldása. Ezeket a folyamatokat a kommunikációs cselekvés jellemzi. A csoport elősegíti a tanulási folyamatot, így az integrált növényvédelem (IPM) megközelítése válik elfogadottá a falu növénytermesztésében. A csoport közösségi tevékenységeket szervez a mezőgazdasági problémák megoldására.
Emancipációs	A csoport olyan készségeket fejleszt, amelyek támogatják a kritikus gondolkodást. A résztvevők képesek azonosítani és elemezni a terepproblémákat és másokkal közösen meg tudják oldani azokat. A csoport elemzőképessége egy kiterjedtebb cselekvési területet eredményez. A résztvevők képesek közösségi tevékenységek, információs hálózatok, és falusi IPM programok szervezésére.

Forrás: Habermas, 1971