Betegségek megfigyelése (monitoring)

A monitorozás a mezőgazdasági haszonnövényekben zajló folyamatok felügyeletét jelenti a betegségekre vonatkozó adatok és ismeretek beszerzése érdekében. A betegséget vizuálisan értékelik a nyilvánvaló tünetek és a fertőzés gyakorisága (a fertőzött növények százaléka) és a fertőzés súlyossága (a fertőzött növényi szövet százaléka) alapján. Szintén fontos az elosztási mintázat a szántóföldön. Lehetőség van fertőzési felmérésre is a betegség korai felismerése érdekében, látható tünetek nélkül. Itt véletlenszerű mintavétellel elemezzük a laboratóriumban a kórokozó genetikai anyagát PCR-vizsgálattal.

A megfigyelés személyesen történik. Itt alapvető szerepet játszik a sok éves, gazdaságban szerzett tapasztalat és az ellenőrzés megfelelő időzítése. Betegségérzékeny időszakban vagy amikor az időjárás kedvez a betegségeknek, akár naponta többször is célszerű ellenőrzést végezni. Alternatív megoldásként tanácsadók segítenek a növény vizsgálatban.

Ezenkívül a lakossági figyelmeztető szolgálatok dokumentálják az első előfordulást, a fertőzés intenzitását és a kártételi küszöbértékeket egy adott országban vagy régióban egy növényfajta fő termőterületére vonatkozóan. A betegségek előfordulásával kapcsolatos további információk a hivatalos tanácsadó szolgálatoktól szerezhetők be.

A figyelmeztető szolgáltatások előrejelzési modelleken alapulnak. Az adott éghajlati zónához alkalmazkodtak és évek óta működnek. Értékük az időjárási adatok, a növekedési szakaszok, a régióban fennálló fertőzöttségi nyomás vagy az előző évi fertőzöttség és a fajtaérzékenység kölcsönhatásán alapul. Az országszerte elosztott meteorológiai állomások csapadékot, páratartalmat, légnyomást, napsütéses órákat és szelet mérnek. Ezen időjárási adatok alapján a Növényvédelmi Figyelmeztető Szolgálat folyamatosan frissülő és könnyen érthető modelleket készít a szőlő-, gyümölcsös-, szántó- és kertészet számára, és azokat grafikonon dolgozza fel.

Például:

A szőlőtermesztésben, peronoszpóra és a lisztharmat kockázatot a paraméter páratartalmából és légköri nyomásából számítják ki.

Gyümölcsösben nagyon jó előrejelzési modellek léteznek a bakteriális tűzelhalás (csapadék, virágzási fenofázis) és a gombás varasodás (összes klimatikus paraméter, előző évi fertőzöttség, fajta) előrejelzésére. Sok más betegség esetében a kockázat jól megbecsülhető: a gombás levélfodrosodás megjelenése a bimbós stádiumban van és ebben az időben ellenőrizni kell. Bakteriózisok, mint pl Pseudomonas fagy (mikrorepedések) vagy lombhullás (sebek) után fordulnak elő.

Szántóföldi növények előrejelzési modelljei, elsősorban gabonabetegségek, többek között rozsdagomba, lisztharmat és Septoria érhetők el. A gabonafélékben és a kukoricában előforduló mikotoxinok betakarítás előtti megfigyelési és korai figyelmeztető rendszerei lehetővé teszik a termés minőségének biztosítását a gyomirtó szerek időben történő kijuttatásával. A gabonaféléken kívüli lisztharmat betegségekre jó tapasztalati adatok állnak rendelkezésre a hőmérséklet-páratartalom kombinációról. Burgonya esetében, az ajánlások az optimális késői fertőzés (Phytophthora) szabályozására kiszámíthatók.

Ezenkívül bizonyos betegségekre számítógépes programokat fejlesztettek ki a gazdálkodók számára, amelyek időjárási adatok alapján mutatják be a fertőzések kialakulásának forgatókönyveit. Növény- és országspecifikus szakirodalom is rendelkezésre áll.