2.4 Kártevők megfigyelése és előrejelzése

A növénybetegségek előrejelzése


A növénybetegségek előrejelzése a növénybetegségek előfordulásának vagy súlyosságának változásának előrejelzésére szolgáló irányítási rendszer. Szántóföldi szinten ezeket a rendszereket a gazdálkodók arra használják, hogy gazdasági döntéseket hozzanak a járványvédelmi kezelésekkel kapcsolatban. A rendszerek gyakran kérdéseket tesznek fel a gazdálkodónak a gazdanövények érzékenységével kapcsolatban és figyelembe veszik az aktuális és az előre jelzett időjárási viszonyokat, hogy javaslatot tegyenek. Általában javaslatot tesznek a betegség kezelésének szükségességére.

Az előrejelző rendszerek a kórokozónak a gazdaszervezettel és a környezettel való kölcsönhatásaira vonatkozó feltételezéseken alapulnak. A cél az, hogy pontosan megjósoljuk, hogy a három tényező – a gazdaszervezet, a környezet és a kórokozó – mikor lép olyan kölcsönhatásba, hogy egy betegség előfordulhat és gazdasági veszteségeket okoz.

Az előrejelző rendszerek a betegségek kockázatának kiszámításához több paraméter egyikét vagy tényezők kombinációját is használhatják. Az egyik első előrejelző rendszer, amelyet Stewart hervadására fejlesztettek ki (Pantoea stewartii) a téli hőmérsékleti indexen alapult, mivel az alacsony hőmérséklet elpusztítja a betegség vektorát, így elkerülhető a járvány.

A betegség-előrejelzésési módszernek a következő tényezőkön kell alapulnia:

  1. Az inokulum kezdeti előfordulását és későbbi terjedését befolyásoló (mikroklimatikus) tényezők.

  2. A kórokozó életciklusának alapos ismerete.

  3. A kórokozó terjedésének módja.

  4. A szaporítóanyag, talaj, levegő, vektorok stb. útján várhatóan elterjedt inokulum mennyiségének hozzávetőleges becslése.

  5. A gazdaszervezet fertőzésének mechanizmusa.

  6. A gazdanövény fogékonyságának ismerete különböző növekedési szakaszokban.

  7. A terület meteorológiai adatai (makroklimatikus viszonyok).