2.4 Kártevők megfigyelése és előrejelzése
A rovarkártevők előrejelzése
A rovarok nem képesek belső hőmérsékletüket szabályozni, ezért fejlődésük attól függ, hogy milyen hőmérsékletnek vannak kitéve. A rovarpopuláció dinamikájának tanulmányozása gyakran magában foglalja a növekedés modellezését a környezeti hőmérséklet függvényében.
A fejlődési sebesség leggyakoribb modellje, amelyet gyakran fok-nap összegzésnek neveznek, lineáris kapcsolatot feltételez a fejlődési sebesség és a hőmérséklet között az alsó és a felső fejlődési küszöb között. Ez a módszer jól működik az optimális hőmérsékleten. A rovarok hőmérsékletfüggő fejlődése a fejlődési idő függvényében is figyelembe vehető. A fokozatos napi modelleket régóta használják a döntéstámogató rendszerek részeként, hogy segítsenek a gazdáknak megjósolni, mikor permetezzenek vagy mikor védekezzenek a kártevők ellen.
Az ökológiai élettáblázatok az egyik leghasznosabb eszközök a diszkrét nemzedékű rovarok populációdinamikájának vizsgálatában. Az ilyen táblázatok sorozatos méréseket rögzítenek, amelyek feltárják a populáció változásait egy faj életciklusa során a természetes környezetben. A gondosan megtervezett populációs vizsgálatokból származó hosszú távú adatok, amelyekben minden lényeges tényezőt pontosan mértek, fontosak a biológiai valóságnak megfelelő populációs modellek felépítéséhez. Az élettörténet-elemzés célja a valóságot utánzó populációs modell kidolgozása. A populációbecslések generálása mellett ez a legjobb elemzés, mely tartalmazza a mortalitást okozó független tényezők – például parazitoidok, ragadozók, kórokozók és időjárási tényezők – azonosítását és mérését. Az élettábla-tanulmányok alapján azonosítható az a kulcstényező, amely a számok generációról generációra történő növekedéséért és csökkenéséért felelős.