Kártevő-előrejelzés (predikció)

A kártevő-előrejelzés során figyelembe kell venni a kártevők számos jellemzőjét, valamint a meghatározó környezeti és gazdatényezőket. A legtöbb kártevő-előrejelző modell figyelembe veszi a kártevő és gazdája fenológiáját. A kártevő-fertőzések pontos előrejelzése, mielőtt azok ténylegesen előfordulnának, kívánatos a kártevő-kezelési programokban, hogy a védekezési intézkedéseket maximális hatékonysággal meg lehessen tervezni. A kártevő dinamikája a helytől és az évszaktól függően eltéréseket mutat az időzítésben és az intenzitásban.

Az agroökoszisztémákban előforduló kártevők gyors környezeti változáson mennek keresztül a változó termesztési rendszerek és a különféle kezelési beavatkozások miatt. Ennek eredményeként a növényi kártevőpopulációk méretben nagyobb fokú instabilitást mutatnak. A kártevők biológiájukban és a környezetükre adott reakcióikban eltérőek. A hidegebb éghajlaton a kártevők életciklusában általában külön nemzedékek és nyugalmi időszakok vannak, míg a melegebb éghajlaton a legtöbb faj polimodális előfordulási mintázatot mutat, egy év alatt több nemzedékkel, a folyamatos szaporodási lehetőségek és a táplálék elérhetősége miatt. Globális szinten a szezonális hőmérséklet és a csapadékviszonyok fontos tényezők, amelyek meghatározzák az élőlények elterjedését.

Globálisan a népességdinamika megértésének fontos eredménye, hogy a megfelelő gazdálkodási döntések meghozatalához szükséges előrejelző képességre törekedjünk. Sikeres prediktív technikák azok, amelyek a lehető legegyszerűbbek és az érintett kártevők biológiájának és ökológiájának ismeretén alapulnak.

A klímaszabályozás miatt a megjelenés általában viszonylag rövid időn belül megtörténik és nem túl nehéz nyomon követni. Az alternatív gazdákon túlélő kártevőkből mintát lehet venni, így becslést lehet készíteni a fő növényen várható kártevő-sűrűségükről.