1.4 Tanulási ciklus az FFS-ben és a tudományos hozzállás elősegítése
| Portál: | TOPPlant Portal |
| Kurzus: | Oktatási kézikönyv az ökológiai növényvédelemhez |
| Könyv: | 1.4 Tanulási ciklus az FFS-ben és a tudományos hozzállás elősegítése |
| Nyomtatta: | Guest user |
| Dátum: | 2025. April 4., Friday, 17:41 |
Leírás
Tanulási ciklus az FFS-ben és a tudományos hozzállás elősegítése
Tanulási eredmények:
- Ismerteti az FFS koncepcióját és hátterét.
- Előkészíti, beépíti és lebonyolítja az ökológiai növényvédelem tárgykörébe tartozó szakkurzusok hat lépését.
- Alkalmazza különböző mátrixokat az egyes lépésekhez, hogy támogassa a résztvevőket gyakorlataik felfedezésében és átgondolásában.
Először is, a segítőnek (facilitátor) tisztában kell lennie azzal, hogy a tudomány nem csak a hivatásos tudósok számára van fenntartva. A tudományos módszer elősegítése lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy megismerjék a termesztésük ökoszisztémájának alapelveit és folyamatait. Egyszerű vizsgálatokat végeznek, kezelésekkel kísérleteznek, és a terepen végzett megfigyeléseik révén tanulnak. Ez a megközelítés (FFS) megkönnyíti a tudományos hozzáállást. A gazdák megtanulnak kérdéseket feltenni és megtanulják a válaszadás módját.
A kezdeti alapvető tanulási ciklus célja, hogy megerősítse a gazdálkodók készségeit és ismereteit a kritikus elemzéshez, az új gyakorlatok teszteléséhez és validálásához, valamint a szántóföldi gazdálkodással kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához. A tanulási folyamat megerősíti a szántóföldi komplex ökológiai összefüggések megértését. A tanulási ciklus célja továbbá a résztvevők csoportkohéziójának erősítése, hogy jobban tudjanak csoportként dolgozni, kritikusan elemezni a kérdéseket vagy problémákat, támaszkodni saját tapasztalataikra és megfigyeléseikre, valamint mások tapasztalataira és tudására, konszenzust teremteni, és a tanulási ciklus befejezése után felkészülni a nyomon követési intézkedésekre.
Az alábbi tanulási ciklus a tanulmányok elvégzésének hat alapvető lépését mutatja be. Hasonlít a terepszemlére adaptált tapasztalati tanulási ciklushoz (1.2. ábra). A tapasztalati tanulás a mezőgazdasági szaktanácsadás szempontjából azért fontos, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a csoportokkal együtt dolgozzanak, hogy saját problémamegoldásaikat találják meg olyan ötletek és gyakorlatok kipróbálásán és kísérletezésén keresztül, amelyek szorosan kapcsolódnak saját mindennapi mezőgazdasági tevékenységeikhez. Ez releváns azon módszerek tanulmányozása szempontjából, amelyek célja, hogy támogassák a gazdálkodók gyakorlatuk feltárását és átgondolását, mivel a gazdálkodók tudása természeténél fogva tapasztalati jellegű.
A tanulási ciklus hat lépése
Első lépés: Kérdés (témaválasztás)
A gazdáknak a termesztésükkel kapcsolatos kérdés megfogalmazásához a témaválasztási mátrixot használják. (1.4. táblázat).
| Problémák (az alacsony hozam okai) | Jelenlegi gyakorlat | Javítási lehetőségek | Javítással kapcsolatos megkötés | Javasolt témák |
|---|---|---|---|---|
| Gyenge palánták létrehozása | Szórványos vetés Nem minősített vetőmag Necertificirano sjeme | Átültetés lehet még jobb Minősített vetőmag | Extra munkaerő nem elérhető Költség | Magok összehasonlítás |
| A nitrogén helytelen alkalmazása | Alacsony műtrágyahasználat | Trágya használata | Valószínűleg növeli a költségeket | Trágya használata |
| Gyomok | Mechanikus gyomlálás 2 alkalommal | Gyakoribb gyomlálás Fokozott árvíz | Munkaköltségek Az öntözés ellenőrzésének hiánya | A gyomlálás intenzitása |
| Patkányok | Nincs védekezés | Területre kiterjedő csalizás; tanulmányok | Idő, költség, Együttműködés |
A releváns problémák felsorolásának végén a csoport megbeszéli a legjobb téma kiválasztását.
A résztvevők a problémák meghallgatásának alternatívájaként elkezdhetik a mezőgazdasági műveletek felsorolását a vetéstől a vetésen át a betakarításig és azonosíthatják a lehetséges problémákat. Ez a módszer több időt vesz igénybe, de a gazdálkodás minden szakaszát figyelembe veszi, hogy segítsen a gazdáknak kiválasztani a tanulmányozandó témát (1.5. táblázat).
| Mezőgazdasági működés | Jelenlegi gyakorlat | Javítási lehetőség | Javítással kapcsolatos megkötés | Javasolt témák |
|---|---|---|---|---|
| Talajelőkészítés | Sekély szántás | Mélyszántás | A földigiliszták és más élőlények elpusztítása a talaj javítása érdekében | A talajban élő organizmusok Különbség a termésben szántott és tömített talajban |
| Magvetés | … | … | … | … |
| Aratás | … | … | … | … |
Második lépés: Hipotézis (tesztelendő ötletek)
A vizsgálati téma kiválasztása után a gazdáknak meg kell határozniuk, hogy pontosan mit is szeretnének megtudni. Az Ötletmátrix egy olyan eszköz, amely arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy mérlegeljék a kiválasztott téma minden lehetséges hatását. Az Ötletmátrix (1.6. táblázat) a tanulmányozási téma meghatározása után készül el. Három oszlopból áll.
Az első oszlopban a gazdálkodók ismertetik elképzeléseiket a kiválasztott témával kapcsolatban, a következő kérdésekkel: "Milyen lehetséges hatásai lesznek a tanulmány témájának a növénytermesztési rendszer egészére?".
Ezeknek az ötleteknek a következő hatásokkal kell foglalkozniuk:
- a termés
- az ökoszisztéma
- társadalmi és gazdasági vonatkozások
A második oszlopban a gazdálkodók megadják ezen ötletek forrását; egyes ötletek lehetnek bizonyított tények, mások csak gondolatok, amelyek nem alapulnak tényeken, vagy különböző körülmények között bizonyítottak. A harmadik oszlopba a gazdák leírják, hogy mit gondolnak az egyes ötletekről; igazak-e, megbízhatóak-e, relevánsak-e vagy alkalmazhatóak-e a helyi helyzetre; ez annak meghatározására szolgál, hogy az ötletet meg kell-e vizsgálni.
Az Ötletmátrix központi jelentőségű egy tanulmány szempontjából. Ezek azok az ötletek, amelyeket tesztelni kell. A gazdálkodók ezt a mátrixot használhatják alapul megfigyeléseik megtervezéséhez: Elegendőek-e a termésminták, vagy további megfigyeléseket kell végezni a gyomok, a növények növekedése és a rovarok szintje tekintetében? A vizsgálat befejezése után az egyes ötletek vizsgálati eredményeit értékelik. Ezért a gazdálkodóknak a vizsgálat teljes időtartama alatt meg kell őrizniük az ötletmátrixot.
| Ötletek – Milyen lehetséges hatásai lesznek a választott témának? | Az ötletek forrása | Mit gondolunk az egyes ötletekről? – Kell tesztelni? |
|---|---|---|
| A hatékonyabb kártevőirtás csökkenti a károkat és növeli a hozamot | Terjesztési felelős | Nincs meggyőzés, helyi tesztelés szükséges |
| A sikeres kártevőirtás csökkenti a korompenész kialakulását a gyümölcsökön – több gyümölcs lesz jó minőségű | Más gazdák | Valószínűleg meg kell figyelni |
| A molytetvek irtásával más kártevők dominánsabbá válhatnak és más típusú károkat okozhatnak | Az egyik gazda tapasztalata | Biztosan, de milyen mértékben? |
| Több munkára és pénzre van szükség a természetes ellenség alkalmazásához | A gazdák ideiglenes számítása | Tesztelni kell. |
Harmadik lépés: Tervezés
A terepvizsgálat optimális kialakítása a vizsgálat témájától, a terep állapotától és méretétől, valamint a vizsgálat intenzitásától függ. Három alapelv fontos a szántóföldi vizsgálat tervezésénél, és ha a gazdálkodók figyelembe veszik ezeket az elveket, akkor jobb kísérleteket tudnak tervezni.
1. alapelv: Természetes változatosság
Természetes változatosság található:
- növények között egy telken belül
- a telek különböző részei között
- a parcellák között.
A vizsgálatnak azonos feltételek mellett kell összehasonlítania a kezeléseket. A gazdálkodó kutatóknak meg kell érteniük a földjeik természetes változatosságát. A gazdálkodók említést tehetnek a talajszint, a növényállomány, a gyomok sűrűsége, a talaj tömörsége, a talaj termékenysége, a nem egyenletes vízelvezetés vagy a vízellátás különbségeiről. Fontos, hogy a résztvevők megvitassák, hogyan zavarja a természetes variáció a kísérletet, és miért fontos a természetes variáció csökkentése. Először is fontos, hogy olyan szántóföldet (egy négyzet alakú gyepdarabot) válasszunk, amely a lehető legegységesebb. Az ültetés idején azonban a variáció egyes forrásai rejtve maradhatnak (pl. a talaj termékenysége, tömörsége, a gyomok magbankja).
A biopeszticidek kijuttatására vonatkozó vizsgálat megtervezéséhez a parcellát három részre oszthatjuk, mely három kezelésnek felel meg: 0 kg biopeszticid, 1 kg biopeszticid és 2 kg biopeszticid /ha. A kezelések ismételéseit véletlenszerűen és egyenletesen kell elosztani a parcellán, a parcella jó és rossz részein egyaránt. Így a különböző ismétlések reprezentálják a teljes parcellát. A kezelések eloszthatók véletlenszerűen vagy szabályosan a parcellán, de kis, kevés ismétléssel végzett vizsgálatoknál a szabályos eloszlás ajánlott. Szabályos eloszlás esetén a kezelési parcellák nem határolják ugyanazon kezelés más parcelláit (1.3. ábra).
2. alapelv: Torzítás
Egy olyan kezelési parcellát, amelyet egy másik kezelést tartalmazó parcella határol, a szomszédos kezelés befolyásolhatja (1.4. ábra) és így az eredmények torzítottá válhatnak. A torzítás vagy interferencia befolyásolja az eredményeink minőségét, és rovarirtószer elsodródás, műtrágya elsodródás, rovarok mozgása stb. formájában jelentkezik.
Tegyük fel, hogy a központi kezelési parcellát permetezik, de azt egy permetezetlen kontrollparcella határolja (amint az az 1.4. ábrán látható). Milyen problémákat lát? A permetszer elsodródhat, a kártevők eltávolodhatnak a permetezett területről, vagy a természetes ellenségek csapdába eshetnek a permetezett területen. Ennek eredményeként a védekezés már nem tiszta védekezés, hanem elfogultá válik (1.5. ábra). Várható-e torzítás egy műtrágyákkal kapcsolatos vizsgálatban? Mi a helyzet egy növénytávolsággal kapcsolatos vizsgálattal?
A torzítás mértéke nyilvánvalóan a vizsgálat témájától és a kezelések típusától függ. Hogyan lehet leküzdeni az elfogultságot? Először is, a torzítás csökkenthető a parcellaméret növelésével. Egy kártevőirtással kapcsolatos vizsgálathoz, ahol a torzítás erős, nagyobb parcellákra lenne szükség, mint egy növénytávolsággal kapcsolatos vizsgálathoz. Másodszor, a torzítás a parcella határának közelében a legjelentősebb, és a torzítás csökkentése érdekében egy határzónát (kb. 1-2 m mindkét oldalon) meghagyhatunk a mintavétel nélkül, miközben a mintákat az egyes parcellák középső részére korlátozzuk. Ha a vízáramlás miatt torzításra számítunk (pl. műtrágya elsodródása), akkor a parcellák között gátat kell emelnünk.
3. alapelv: Egyszerűség
A vizsgálati tervet a lehető legegyszerűbbnek kell tartani. Ez intenzívebb és átfogóbb megfigyeléseket tesz lehetővé, és erősebb következtetésekhez vezet. A kísérletnek csak egy szempontot/tényezőt (pl. a biopeszticid dózisát) kell vizsgálnia. Ha több szempontot kell megfigyelnünk, akkor a tényezőket egyenként kell vizsgálnunk. Több tényező kombinációja - pl. "biopeszticid adagolás" és "növénytávolság" - nem ad pontos eredményeket.
A kezelések számát a lehető legkisebbre kell csökkenteni, különben a vizsgálat túl bonyolulttá válik, ami veszélyezteti a megfigyelések és a következtetések minőségét. Csak a két-négy legfontosabb és legjellegzetesebb kezelést kell figyelembe venni. A kontroll az a kezelés, ahol egy bizonyos gyakorlatot nem alkalmaznak (pl. nincs permetezés).
Ha a gazdálkodók úgy döntenek, hogy ismétlést alkalmaznak, akkor jobb, ha 3-3-as tervet használnak (3 kezelés, 3 ismétlés), ez általában jó kompromisszum a korlátozott parcellaméret, a szántóföldön belüli változékonyság, valamint a gazdálkodók általi megfigyelés és elemzés egyszerűsége szempontjából. Ezért bizonyos helyzetekben szükség lehet "blokkokra" (1.6. ábra). A blokk a kezelések teljes csoportja, amely más blokkoktól elkülönül. Az elkülönítés miatt minden egyes blokknak megvannak a maga természetes feltételei (pl. eltérő tengerszint feletti magasság, eltérő talaj, eltérő öntözési időzítés). Célszerű elkerülni a blokkok használatát, ha lehetséges, és egy helyen egy egységes parcellát használni. A blokkok használatával növeljük a vizsgálati eredményeinkben a szórás mértékét, ami megnehezíti az egyértelmű eredmények elérését.
Negyedik lépés: Megfigyelés
A megfigyelést a gazdálkodóknak gondosan meg kell tervezniük. A megfigyelés megtervezése során szem előtt kell tartaniuk a következő kérdések megválaszolását:
- Mit kell megfigyelni? Meg kell határozni az ökoszisztéma különböző összetevőit, amelyeket figyelembe kell venni. Ehhez a feladathoz egy ötletmátrixot használunk. Ha például arra számítunk, hogy a biológiai növényvédőszer alkalmazása hatással van az ökoszisztéma más rovaraira, akkor ezeket az összetevőket kell megfigyelni. El kell kerülnünk azt a helyzetet, amikor csak utólag jövünk rá, hogy egy bizonyos komponenst nem vettünk figyelembe.
- Hogyan kell a megfigyelést elvégezni? A megfigyelésnek gyakorlatiasnak és pontosnak kell lennie. Léteznek egyedi növények (pl. növénymagassági mérések) vagy egész növényállomány (pl. terméshozam-mérések) megfigyelései. A megfigyeléseknek ésszerűen pontos becslést kell adniuk minden egyes megismételt parcelláról, felismerve, hogy a növények között és az egyes parcellák különböző részei között eltérések vannak. Egyedi növénymegfigyelés esetén a mintának kezelésenként legalább 10 növényből kell állnia ahhoz, hogy reprezentatív legyen. Termésmérésekhez (pl. 5x5 m) elegendő minden egyes parcella ismétlés közepén egy növénykivágás.
- Mikor kell megfigyelni? A termésméréseket a termésmátrixban vagy betakarításkor kell elvégezni. A gyomnövények megfigyelése a legfontosabb a korai termesztési szakaszokban. A rovarok, betegségek és a növényfejlődés megfigyelése ideális esetben hetente történik az egész szezon során.
A megfigyelés megtervezéséhez nagyon hasznos egy megfigyelési mátrixot készíteni (1.7. táblázat).
| Mit kell figyelni? | Hogyan kell megfigyelni? | Mikor kell megfigyelni? |
|---|---|---|
| Hozam | 10 növény/kezelés, rendszeresen | Minden betakarításkor fel kell jegyezni a hozamot és a végén összesíteni kell az összhozamot kezelésenként |
| Korompenésszel borított gyümölcsök aránya | Minden betakarításkor kezelésenként 50 gyümölcsöt kell a korompenész jelenléte szerint két kategóriába sorolni: nincs jelen, van | Minden betakarításkor |
| Rovarok/betegségek | Figyeljen meg 10 növényt kezelésenként | Heti |
| Természetes ellenségek | Figyeljen meg 1o növényt kezelésenként | Heti |
| Inputok | Számítsa ki és rögzítse a költségeket | Amikor megtörténik az input |
Kezelésenként külön nyilvántartást kell vezetni és az egyes mintavételi alkalmakról készült feljegyzéseket össze kell foglalni. A szezon végén a nyilvántartást össze lehet foglalni az összes mintavételi alkalomra vonatkozóan, hogy a kezelések közötti összehasonlítás könnyű legyen.
Ötödik lépés: Elemzés
A mérésekből származó adatok elemzésekor tisztában kell lenni azzal, hogy a természetes szórás miatt minden egyes mérés más-más eredményt ad. Ezért ismétlésekre van szükség a mezőgazdasági termelők földjein tapasztalható természetes eltérésekkel való szembesüléshez. Az összes mérés átlaga ésszerű mintát ad a szántóföldi parcelláról az adott kezelés alatt.
- A szórás jelentősége: Az egyes mérések közötti eltérések megértése ugyanolyan fontos, mint az átlag megértése. A nagymértékben változó mérések gyanúsak, és a következtetések levonása előtt óvatosan kell kezelni őket. Az egyenetlen terepi körülmények vagy a rossz megfigyelések elhomályosíthatják az eredményeket.
- - Átfedésvizsgálat: Egy statisztikai eszközt fejlesztettek ki az egyes kezelések mérései közötti eltérések vizsgálatára. Ha a variációt nem vizsgálják, elhamarkodott vagy hibás következtetéseket vonhatnak le. A teszt két lépésből áll:
Az 1. lépésben (Nagy-e a különbség a kezelések között?) az egyes kezelések átlagát számoljuk ki, a 2. lépésben (Van-e átfedés a kezelések minimum-maximum tartományai között?) azt vizsgáljuk, hogy mennyire változóak vagy mennyire egységesek a mérések. Ha az adatok egyenletesek, akkor egyértelmű különbséget találhatunk a kezelések között, de ha az adatok nagyon változóak, akkor a kezelések közötti különbséget könnyen elfedheti az átfedés.
Hatodik lépés: Értékelés
Az összes megfigyelés elvégzése után a végső következtetések levonásához a teljes adathalmaz kiértékelésére van szükség. Az Értékelési Mátrix (1.8. táblázat) segít az adathalmaz értékelésében. Értékeli a tanulmány elején megfogalmazott elképzeléseket (az Ötletmátrixból).
| Tesztelendő ötletek (a tanulmány elején) | Eredmények | Következtetés | ||
|---|---|---|---|---|
| 1. kezelés Kezeletlen kontroll | 2. kezelés Biopeszticid 1 (neem olaj) | 3. kezelés Biopesticid (Orius indigiosus) | ||
| A hatékonyabb kártevőirtás csökkenti a károkat és növeli a hozamot | 30 kg mintánként | 43 kg | 45 kg | A biopeszticid alkalmazása megmentette a termést, de nincs egyértelmű különbség a két biopeszticid között |
| A sikeres kártevőirtás csökkenti a korompenész kialakulását a gyümölcsökön – több gyümölcs lesz jó minőségű | A gyümölcsök 20%-a korompenésszel borított | A gyümölcsök 7%-a korompenésszel borított | 7 % plodova prekrivenih s plijesni | A biopeszticid alkalmazása csökkenti a rossz minőségű gyümölcsök arányát, nincs különbség a két biopeszticid között |
| A molytetvek irtásával más kártevők dominánsabbá válhatnak és más típusú károkat okozhatnak | Kevés kártevő, de valamivel több paradicsommoly Tuta absoluta a kezeletlen kontroll esetében. | Más kártevők is jelen voltak, de egyik kezelésnél sem okoztak kárt | ||
| Több munkára és pénzre van szükség a biopeszticid alkalmazásához | Nincsenek extra inoutok | Extra ráfordítás 30 €/ha | Extra ráfordítás 100 €/ha | A legtöbb input a 3. kezelés Orius indigiosus esetében szüksége. |
A tanulmány végső következtetéseinek levonásakor a gazdálkodónak nemcsak a nyilvántartásait kell figyelembe vennie, hanem a társadalmi, környezeti és emberi egészségügyi szempontokat is. Ezek ellentétben állhatnak a megnövekedett gazdasági haszonnal.
A tanulmány végén fontos a következő kérdéseket is feltenni:
- Milyen szempontok maradnak ismeretlenek?
- Milyen új kérdések merülnek fel és hogyan lehetne ezekkel foglalkozni?